Fával való tüzelésről!
Múlt héten az Önkormányzat szervezésében falunkba látogatott a levegő munkacsoportból Tarr Katalin, méréseket végzett a levegő minőségére, majd kis előadás és beszélgetésre volt lehetőség a Művelődési házban, amit köszönünk az Önkormányzatnak.
Ehhez kapcsolódik ez a cikkünk, mely megoldást kínál, melyben mindenki jól jár, azaz az egészségünk, a természet és a pénztárcánk is.
A fával való tüzelésnél lényegében 2 kritériumnak jó, ha megfelelünk:
-
- Jó minőségű tüzelőberendezés, melyben nagy az égéstér hőmérséklete, ezzel segítve a tökéletes égést.
- A tüzelőanyag víztartalma minimális legyen és természetesen jó minőségű.
- A tüzelőberendezésünk hatásfoka is fontos. 10-90% közt tudja hasznosítani a tüzelőberendezésünk a fa leadott energiáját, s ebben az esetben a 80% és az alatti hatásfok rossznak mondható. A fát elgázosító kazánok és a tömegkályhák lesznek az éllovasok a hatásfokban, itt az égéstér 900-1000 fok is lehet. A legrosszabb hatásfokot nem meglepően a nyitott kandallók adják, itt nem tud végbe menni a tökéletes égés és nincs elegendő égéshő sem. A hatásfok romlása egyenes arányban áll a levegő szennyezéssel. Ezt nem kell magyarázni. Talán csak annyit tennék hozzá, hogy a PM2,5-es részecskék a legveszélyesebbek. Ezen részecskék a részecskeméretük miatt 2,5-es, azaz a hajszálhoz képest 36x kisebbek. Ennek a hátránya az, hogy a lég-utunk sem tudják ezen kis részecskéket megszűrni, így a véráramba jut, s ott elég kártékony hatásuk van. További rossz tulajdonsága a PM2,5-es nagyságú részecskének, hogy folyamatosan szállnak, s soha nem esik le könnyűsége miatt. Ezt tapasztalhatjuk télen, amikor ráül a falura a felhő, s bizony ez a részecske nem tud merre hígulni és nagy a levegő szennyezettsége. Ezt tudjuk csökkenteni, ha jó minőségű fával és tüzelőberendezéssel tüzelünk. Ezt nem védi ki sem ablak, se ajtó, ezt szívjuk sajnos. Szóval emiatt is fontos a jó tüzelőberendezés.
- A fa víztartalma 60%-ot is eléri vágáskor. Fontos, hogy vágni ősz végén és télen lehet (érdemes). Ekkor a fa víztartalma eleve alacsonyabb, hiszen nem kell a levelekhez tápanyagot szállítani. Ezt jól tudják a favágók is, hiszen nekik sem mindegy, hogy milyen súlyú és lombkorona nagyságú fát kell mozgatniuk. Tehát a kivágott fa víztartalma jó esetben 55-60%, mely azt eredményezi, hogy az égés tökéletlen lesz, így a fa hasznos fűtőértéke 1,6-1,9 kWh/kg.
A légszáraz fa nedvességtartalma 15-18%, s ekkor a fa hasznos fűtőértéke 4,0-4,4 kWh/kg. Tehát több, mint dupla akkora hőt képes leadni, ugyanaz a súlyú fa. Nyílván a vizes fa nehezebb, mint a száraz, emiatt ezt érdemes kicsit újraszámolunk.
Nézzük ezt számokban:
Tehát egy télen kivágott fadarab 1kg-ban 55% víz van. Magyarul a víztartalma 55% a fa tartalma 45%. Három év szárítás után a víztartalmat 15%-ra lehet csökkenteni, így a fa fatartalma változatlan marad, azaz 45%, míg víztartalma 15%, így 1kg friss fából 3 év múlva 60% súlyú fa lesz. Mint láthatjuk vesztettünk 40%-ot a súlyból. A fűtőérték viszont még így is nőtt, hiszen azonos kiindulási súlyú fánál 1,6-1,9kWh/ 1kg míg ha megszárítjuk 60% x 4-4,4kWh, azaz 2,4-2,6kWh fűtőértéke lesz ugyanannak a fának. Ez 42%-os javulás! Tehát csökkent 40%-al a fa súlya, de így is nőtt 42%-al a fűtőértéke. Nagyjából 10-20%-ot tud száradni a fa évente, de ez az első évben 20%, míg az utolsó évben csak 5-8%-os csökkenést érhetünk el.
Hatásfok
Pár példa a tüzelőberendezés hatásfokára és egy kis matek.
- 10-30% nyitott kandallók
- 15-60% kandalló kályha
- 40-75% szobakályhák
- 40-80% kazánok, vegyes tüzelésű kazánok
- 75-85% fa elgázosító kazánok
- 70-90% pettetkályhák
- 90% tömegkályhák
Példa
- Szobakályha és egy éves száraz fa: ha egy 50%-os hatásfokú tüzelőberendezésünk van, melybe egy egy éves fahasábot teszünk?
Ekkor a fűtőértéke a fának 3kWh/kg, s lényegében ennek felét tudjuk melegedésre használni, azaz 1,5kWh/kg-t. - Tömegkályha és 3 éves száraz fa: ha egy 90%-os hatásfokú berendezésbe teszünk egy 3 éves fát, úgy ez megváltozik, hiszen a 4,4kWh/kg 90%-a mehet a ház fűzésére, azaz 3,96kWh/kg.
A különbség két és félszeres, azaz több, mint dupla annyiba kerül a fával való fűtésünk egy egyszerű szobakályhával, mint egy tömegkályhával. Ennek ismét lesz egy érdekes hozadéka, ami a tárolást illeti. Hiszen az említett 50%-os hatásfokú kazán tulajdonosának 2,5 x annyi fát kell vásároljon és tároljon, mint egy tömegkályhával tüzelőnek. Magyarul szinte ugyanannyi fát kell tároljunk a jó hatásfokú száraz fa és a egy 90%-os tüzelőberendezéssel, mint egy 50%-os berendezéssel és egy egy éve szárított fával. A különbség annyi lesz, hogy 2,5 x annyiba kerül a rossz hatásfok fenntartása.
Légszáraz faanyag
A száradási idő nagyban függ a tárolásmódjától és az időjárástól. Például minél apróbbra vágjuk a fát, annál hamarabb szárad. De az apró hasábok csak a kályhákban jók, a kandallókban épp nagyobb darabokra lesz szükségünk, hiszen egy kandalló csak akkor ad meleget, ha a tűzterében égés történik, míg egy kályha a gyors felmelegedés napi 1-2 alkalommal hasznosabb, nagyobb a hőfok, hiszen utólag adja le a háznak az energiát.
Fontos a tárolás is. Természetesen a napsütésé és a szélé a főszerep, így jól szellőző déli oldalban lévő tárolás a legelőnyösebb. Természetesen ez nem mindig adott, de az északi oldalt kerülni kell teljes mértékben.
Ha nem megfelelően rakjuk a fát, befülledhet, gombásodhat, ami ismét emeli a fa nedvességtartalmát és csökkenti a fűtőértékét.
A kéményeknek és a kályháknak, kandallóknak is rosszat teszünk azzal, hogy nedves fát tüzelünk, hiszen a vízgőz tágítja az anyagot, s hosszú távon idő előtt tönkreteszi a tüzelő berendezésünk. A vízpára másrészt a kihűlt kémény, azaz a tetősík feletti kémény részének idő előtti szétfagyását okozza, amit újra kell rakatni. Láthatunk erre sok példát sajnos.
A legszáraz fa anyag 2-3 év alatt alakul ki. Így biztosak, akkor lehetünk, ha a vágás utáni 3. évben kerül a kályhánkba, kandallóinkba a tűzifa.
Ez a tárolás elég macerás lehet, s megnehezíti a fával való tüzelést, emiatt érdemes olyan helyről venni a fát, ahol nem friss, hanem legalább 1 éve méteres rönkökre vágott fát hasítanak fel részünkre. A fahasábok mérete 25 vagy 33 cm szokott lenni, ez szintén függ a tüzelőberendezésünk nagyságától és a tüzelés módjától.
Fontos még az is, hogy égetés előtt 24 órával a fát a szobába tároljuk, hogy kiengedje és leadja magából a vízpárát. A kondenzációs folyamat egy 20 fokos szobában már lejátszódik egy 9 fok alatti fahasábon. Nézzük számokban: ez a 20 fokos szobahőmérsékletű levegő maximálisan 15,5 g/kg nedvességet tud felvenni. Ha ezt a mennyiséget tartalmazza, akkor nevezzük telítettnek, azaz a relatív páratartalma 100%. Ha azt mondjuk hogy 20°C-os 50% relatív páratartalmú a levegő akkor annak nedvességtartalma 7,75 g/kg és a maximális nedvességnek 15,5 g/kg-nak éppen a felét tartalmazza. Ennek a levegőnek a harmatponti hőmérséklete 9,3°C. Tehát, ha egy 9 fok alatti fahasábot hozunk be a 20 fokos szobába, akkor ugyan az játszódik le, mint amikor a hűtőszekrényből kiveszünk egy hideg sört, s az szobahőmérsékleten a sörösüveg vagy doboz oldalfalán gyöngyöző vízcseppekké alakul. Ekkor tehát nem túl okos betenni a kályhába, még, ha nem is látjuk a vízcseppeket a fahasábon, hiszen elég jól felszívja azt a fahasáb, s így vesztünk türelmetlenségünk miatt 3-8% energiát. Tehát fontos, hogy a tüzelni kívánt fát már egy nappal hamarabb szobahőmérsékleten tároljuk.
A képen egy helyes tárolást láthatunk, mely fedett, tud szellőzni és déli oldalon van.
Mit nem égethetünk
Gyakori tévhit, hogy a száraz OSB, bútorlap vagy rétegelt lemez jó hőt ad, mert tömör és száraz. A kezelt fák vegyületei viszont nemcsak a levegőbe, hanem a hamuba is bekerülnek, ami miatt nem lehet komposztanyag sem. S nemcsak a bolygó ellen teszünk, hanem a saját egészségünk ellen is, hiszen egy novemberi estén olyan levegő lesz a szobánkban is, mely az udvarunkban megtalálható. Itt felsorolom, mit tilos égetni, de fontos, hogy ezirányban 7 kormányrendelet is szabályoz.
úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.)
- rétegelt lemez, bútorlap
- építési fahulladék
- színes, „fényes” papírhulladék
- petpalack, műanyag hulladék
- autógumi, használt ruha, rongy
- fáradt olaj, üzemanyag
A veszélyes hulladékkal fűtők nem tudják, hogy a kéményükbe lerakódik a ragasztóanyag, festékréteg koromja. A lerakodott koromréteg először izzadni kezd, majd meggyullad és kéménytűz is kialakul, melynél nem kell magyarázni milyen könnyen átterjed a tetőszerkezetre, ahol csupa jól éghető dologban erősödhet a tűz, így ezen háztüzek rendszerint nem helyreállítható károkat okoznak.
Természetesen lehetnek előjelei a tökéletlen égésnek, hiszen a szénmonoxid, ami színtelen szagtalan, de mérgező gáz megjelenhet a lakástérben. Javasoljuk egy CO2 mérő beszerzését ami jelez, ha baj van, 5 éven át gondozásmentes, s nagyjából 10eFt-ba kerül.
Árulkodó jel, hogy műanyagot, ruhát égetnek ebben a házban. De, ha jól megfigyeljük, ez látható a kémény színén is, illetve a kémény szerkezetén, amit mér fentebb említettünk a vízpára veszélyeinél.
Mit tehetünk, ha a szomszédunk kéménye feketén füstöl?
Érdemes átbeszélni vele e a fűtőértékeket és a légszennyezést is.
Ha a füstölés gyilkos módja felöl közelítjük meg, igen nehéz ez az eljárás, ha valaki megindítja, így inkább más szemszögből érdemes lépnünk. A birtokvédelem, melyet a Jegyzőnél kell bejelenteni. A jegyző ebben az esetben olyan illetékes lesz, aki a zavaró magatartást megszűntetheti. Itt jönnek képbe a jogszabályok. Ha a jegyző a tüzelőberendezés mellett olyan anyagokat talál, melyek veszélyes hulladéknak minősül, igencsak felkötheti a szemétégető a bokáját és a pénztárcáját. Itt méltán háborodhatnánk fel, hogy a bútorlap, az OSB vagy a PET palack nem veszélyes-hulladék. Ez így is van, viszont, amint égetés alá kerül megváltozik a besorolása és különösen veszélyes anyaggá válik. Érdekes azaz szomorú adat, hogy szemét/ ruha/ bútor égetők 13%-a él “csak” mélyszegénységben, míg a maradék 87% csupán passzióból éget. Ezen anyagokat évente kétszer az FKF a lomtalanítások napján térítés mentesen elszállítja, így szükségtelen az égetés.
Begyújtás
Begyújtásnál sokan nem tudják, hogy a fát a rakás tetején kell begyújtani. Ennek oka a fa elgázosítása. A tűz hősugárzás által terjed lefelé, ilyenkor annyi fagáz szabadul fel, amennyi rögtön el is tud égni. A fa energiájának 67%-át az illó anyagok adják, melyek égéskor elpárolognak a fából, a maradék 33% energia pedig a faszén égésének köszönhető. Tehát ha hirtelen sok hőt kap alulról a tűz, mert helytelenül ott gyújtottuk meg, a keletkező sok fagáz nem tud elégni, így ismét veszthetünk 33%-ot a hatásfokból, ami a pénztárcánk rovására megy. Tehát nem lentre kerül a gyújtós, hanem épp fentre. Nehezebben indul el az égés, de jóval erősebb lesz gyulladás után a fa égése. Ekkor a begyújtásnál nincs szüksége a rakatnak nagy égéslevegő igényre ez 30 perc alatt 100m3 és nem 5 perc lefutás alatt lesz ez az igény, mint egy alsó (helytelen) begyújtásnál..
Fa nedvességmérő:
Aki kíváncsi, hogy mennyi a tűzifájának nedvességtartalma, az könnyen vehet 5-10 ezer forintért egy ilyen műszert. Így ellenőrizheti, hogy a tűzifája milyen állapotba is van, illetve amit ígért a fuvaros, ténylegesen mikori vágás is. Emlékezzünk 50-60%-os nedvességnél a fa biztosan még az erdőben ácsorgott, így azt csak akkor érdemes megvennünk, ha köbméterre vesszük, s nem mázsára, s legalább 3 évig tudjuk szárítani.
A képen látható egy tömegkályha, mely 20 órával ezelőtt volt begyújtva, s látható, hogy a samott téglák hogyan adják vissza a tárolt hőt a háznak. Itt egy szépséghiba ugyan felfedezhető, azaz a kályha szellőzője feleslegesen van nyitva, hiszen a légmozgás miatt a kémény így szellőzteti feleslegesen a kályhát.
ÖSSZEFOGLALÓ
- Legyen egy 80% feletti hatásfokú tüzelőberendezésünk (80-90%-os hatásfok)
- A fát 3 évig szárítsuk felvágva, napos, szeles helyen (+40% hatásfok)
- Begyújtás előtt 1 nappal vigyük be a szobába a tüzifát (+5% hatásfok)
- Begyújtásnál a rakás tetejét gyújtsuk meg, a jobb hatásfok miatt (+10% hatásfok)
Ha ezeket betartjuk, úgy 60-80%-al olcsóbban tudjuk kifűteni ugyanazt a házat, s ezzel fordítottan arányosan a levegő szennyezése, azaz minnél hatékonyabb a tüzelés, annál kisebb a szennyezés.
Egy nedvességmérő beszerzése visszahozza 1 tél alatt is az árát, hiszen a fa vételében is segít, s a tárolásnál is látható lesz az elképzelésünk a szélről, napról, stb.
INTELMEK
- A bútorlap, OSB, rétegelt lemez, kezelt fa többet árt, mint használ
- A műanyag, a ruha és egyéb “nem tüzifa” nem a vegyestüzelésűbe való, s csak a kéményünket károsítjuk, s kockáztatjuk a kényéb begyulladását
2020 február 20.
Dunabogdány
“Zerge”